Sziasztok,
mint tudjátok abban egyeztünk meg, hogy a gyerek az ajándék mellé csoportosan megtanulnak egy verset, s ki hív más oviból pedagógust, ha szeretne egyénileg is mondhat verset. Alábbiakban küldöm, hogy mi lenne a már kiválasztott vers- versek. Gyopárka még gyűjtött ki, aki kíváncsi rá szívesen továbbítom.
Nagyon közel van már a ballagás.
Sziasztok,
Anita
Csoportosan:
Óvónénit köszönti ma
Minden versünk, dalunk,
Elbúcsúzunk, mert az ősszel
Iskolába indulunk. Búcsúzunk az óvodától
Köszöntővel, énekkel,
De amit itt megtanultunk
Nem feledjük mégsem el.
S ha lármáztunk is egyszer-egyszer
Okoztunk is néha bajt,
Kérjük, mégis szeretettel
Gondoljon ránk vissza majd!
Édes óvónéni
El kell mostan válnunk
Egy-két nap és már
Iskolába járunk.
Hálásan köszönünk
Minden jót és szépet
Nem feledjük el a sok
Óvodás emléket.
Azokat se, akik
Velünk foglalkoztak,
S értünk annyi fáradtságos
Áldozatot hoztak.
Édes óvónéni
Fél szívünk itt marad
Mert az ki jóságot vet
Szeretetet arat.
Azt a sok jót, amit kaptunk
meghálálni mint lehet?
Kérdezgettem a virágot,
kérdeztem a levelet.
Nem feleltek, de a virág
felém intett vidáman,
amit a szó el nem mondhat,
itt van egy szál virágban.
Áron:
Óvó néni várt énreám,
mikor ide érkeztem.
Búcsúzkodni tőle nehéz,
bizony nem megy oly könnyen!
Mikor sírtam ki volt velem?
Ki törölte könnyes szemem?
Ki tanított szépre, jóra,
mintha édesanyám volna?
Nem várt érte köszönetet,
egész szívét adta nekem!
Elfeledni nem is tudom,
hiszen én is szeretem!
Rá gondolok, később sokszor,
míg a táskát cipelem!
Tudom vége a játéknak,
már a komoly munka vár.
De ha néha elfáradok,
két karja majd visszavár!
Eszter:
Donászi Magda: Búcsú az óvodától
Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola:
Csingi — lingi! Gyertek, gyertek!
Szól a csengő szép szava.
Megyünk ím már, hogyne mennénk,
Kedvesek ám a betűk.
De most azért óvodásként,
Mégis könnyes a szemünk.
De jó is volt ide járni!
Mennyi öröm várt itt ránk!
Sok — sok mese, nóta, játék,
Napsugaras szép világ.
Itt játszottunk télen, nyáron.
Nőttem, s velem nőtt a szék,
A baba, a labda, autó,
Tanultam verset, mesét.
Hej, de jó volt ide járni
Úgy — e bizony gyerekek?
Óvó néni, akárcsak az
Édesanyánk, szeretett.
A csengőig ágaskodtam...
Most elérem könnyedén,
S a kicsiknek most én mondom:
Te is megnősz, kisöcsém.
Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola,
De téged, szép óvodánk,
Nem felejtünk el soha.
Sziasztok!
Azzal a nagy kéréssel fordulok hozzátok (anélkül, hogy bárki gyermeknevelésébe beleszólnék), hogy lehetőleg ne engedjétek a gyerekeknek a nem nekik való filmek nézését ill. olyan játékok használatát ami pszichésen zaklatólag hat. Nálunk ugyanis a Máriusz már wc-re sem megy el egyedül. mert fél, hogy jönnek a szellemek, meg a vámpírok és kiszívják a vérét. Ez megy az ovódában. (Tudom, hogy vannak gyermekek akik vámpírbabát kaptak ajándékba.) Segítségeteket előre is köszönöm.
Szia Laci!
Valencsik Andival beszéltem, tőle kaptam meg a weboldal elérhetőségét (ezért nem hívtalak), s mint kiderült az általam készített közös e.mail megint nem működik (sajnos - úgy látszik nem az én "asztalom"). Mindenkinek a privát e-mailemről elküldöm ezt az elérhetőséget.
Az oldal nagyon szép és köszönöm a munkádat!